18 éves vagyok és egy átlagos lány aki táncos Londonban. Igazából Magyar származású vagyok de az apukám munkája miatt kiköltöztünk ide. Tudom most azt gondolod hogy de jó neki meg minden de egy kicsit se jó otthagyni a barátokat, lakást és a Magyar szokásokat letenni. Persze már jogos itt élő Londoni vagyok. Persze ha vissza kéne mennem nem nagyon örülnék annak..Na de a történetemre rátérve ( Ez kellet hogy elkezdjem a történetet bár már felhagytam a táncolással de a kezdetek kezdetén még táncos voltam.
Tehát a sok mellébeszélés mellett kezdem a történetet:
Átlagos napnak indult minden. Felkeltem, megmosakodtam, reggeliztem majd gyorsan elintéztem a sminkemet és a hajamat. Bepakoltam az edző cuccomat és elindultam a táncterem felé. Itt Londonban átlagosan nedves, hűvös az idő és ez ma reggel sem volt másként. Az utca zajai körülvettek és én inkább bekapcsoltam a zenét az Iphone-omon, hogy el tudjak merengni a gondolataimra és ráhangolódjak a zenére. Mindenem a tánc, egész jó vagyok és tanítok is suli mellett gyereket táncolni. Mindig megy bennem valami zene, így ebben a korai órában is. Bementem a Starbucks-ba a szokásos dupla csokis frappucinómért és már folytattam is az utamat.
A lejátszási listán a következő szám a What makes you beautifull következett, mikor beértem a teremben. Egy egész új fiúbanda a One Direction száma, egészen bejön, de nem rajongok értük. Az edzőm hamarabb berendelt, mert azt mondta, hogy lenne egy ajánlata számomra. Kíváncsi voltam, nem tudtam elképzelni mi lehet olyan fontos, ami miatt ilyen hamar be kell jönnöm.
Végre kijött Amelia, az edző és behívott az irodájába. Hatalmas mosoly volt az arcán, ami még jobban fokozta a bennem rejlő kíváncsiságot. De végre belekezdett mondandójába.
-Effy drágám csodás hírem van a számodra.-mondta izgatottan.- Az egyik fiúbanda, a One Direction menedzsere a minap megkeresett egy kéréssel, hogy lépjünk fel előttük az egyik városi rendezvényen, és arra gondoltam, hogy te és a csapatod előadhatnátok néhány koreográfiát, mondjuk a 3. legjobbat. Válassz ki négy lányt és készüljetek fel. Két hetetek van felkészülni.-zárt be. Csodás az igen sok idő mondtam elmosolyodva .
Tehát a tánc tökéletes lett 4 lány táncolta a táncot . (Köztük én is és Katryn, Jessica és Alison)
Nagyon jól ment míg egy nap Harry bejött a terembe és megnézte hogyan alakul a tánc ...éppen azt a táncot csináltuk mikor benézett és rám mosolygott. Öszefutott benem a vér és a legfontosabb lépést elrontottam és egy hatalmasat estem.
-Elizabeth- kiáltott rám Amelia-Ez mi volt az előbb még nagyon jól ment.
-Sajnálom Amelia de valami furcsa dolog történt és.....
És a mondatot nem bírtam befejezni mivel megszólalt a telefonom.
-Halló ki az-
-Szia hugi hol van a nutella-......A bátyám volt az akinél nincs hülyébb ember ezen a földön az tuti
-A szekrénybe-mondtam kiakadva
-Ja tényleg mindig ott van-röhögött bele a telefonba-Most miért vagy ennyire kiakadva rám cica??
-Hát csak azért mert táncóra közben hívtál fel-És kinyomtam rá a telefont
Harry rámnézett és el kezdett nevetni... A bátyád eléggé olyan mint Niall.
Ránéztem Harry-re és és akkor történt velem az hogy elakadtam nem tudtam mozdulni hirtelen
"A szeme csillog de cuki jajj és az a haj de jól áll neki" ezeket gondoltam
Akkor Harry megszólított és így szólt......
Folytatás következik, amennyiben érdekel titeket legyetek rendszeres olvasóim. Pusziiii :)
Szia! Tetszik a történet, remélem folytatni fogod! Mikor a bátyád hívott, meg az egész beszélgetés nagyon tetszett! Tényleg ilyen a valóságban is? (ha van) Találkoztam már olyan történettel, ahol a szereplők és a valós emberek közti tulajdonságok ugyanazok.. Úgy látom Harry a kedvenced. Várom a folytatást!:)
VálaszTörlésEgyetértek az első komizóval, nekem is az volt a kedvenc részem :) Tényleg ilyen a bátyád valójában? Am mikor lesz új rész??? Nagyon tetszik :)
VálaszTörlés